Miért érdemes feromoncsapdát használni?

A feromonok gyakorlati alkalmazásának legkézenfekvőbb módja, ha csalétekként csapdába helyezzük őket és a fogás alapján tájékozódunk a kártevő  fajok jelenlétéről, rajzáskezdetéről, populációnagyságáról és rajzásmenetéről egy kérdéses területen. Ez a módszer hatékonyabb, célzottabb, környezetbarátabb és kevesebb költséggel járó vegyszeres növényvédelmet biztosít a termesztők számára. Ebben a rövid ismertetőkben szeretnénk bemutatni, hogy miért érdemes feromoncsapdát használni, és melyek azok az értékes, fontos információk, amelyekhez a feromoncsapda segítségével hozzájuthatunk.

MIRE VALÓ A FEROMONCSAPDA?

HOGYAN MŰKÖDIK A FEROMONCSAPDA?

MILYEN ROVARFAJOKAT FOG EGY FEROMONCSAPDA?

HIBÁK, AMELYEKKEL LERONTHATJUK A CSAPDÁK HATÉKONYSÁGÁT

HÁNY FEROMONCSAPDÁT ÜZEMELTESSÜNK?

HOVÁ ÉS HOGYAN HELYEZZÜK KI A CSAPDÁKAT?

MILYEN GYAKRAN ELLENŐRIZZÜK A FOGÁST KIRAKOTT CSAPDÁINKBAN? 

MILYEN GYAKRAN CSERÉLJÜNK RAGACSLAPOT RAGACSOS CSAPDÁINKBAN?

MIRE KÖVETKEZTETHETÜNK A CSAPDA FOGÁSÁBÓL?

MIÉRT ÉRDEMES FEROMONCSAPDÁT HASZNÁLNUNK?

Az éghajlati, földrajzi viszonyok, a termesztett növények fajtája, vagy az adott év időjárási viszonyainak különbözősége miatt, eltérő területeken különbözhet, hogy melyik kártevő faj okozza a kártétel „gerincét”. Az egyes, hasonló kártételt okozó, vagy közeli rokonságban álló fajok egymástól gyakran eltérő időben rajzanak a vegetációs időszak során. A kérdésünkre a választ, hogy a vizsgált területünkön melyik faj rajzik, ami a kártételt okozza, és pontosan mikor védekezzünk ellene, a feromoncsapda pontosan meg tudja adni!

    Négy, közeli rokon pattanóbogárfaj rajzásának menete feromoncsapdával mérve (Debrecen, 1999).

Egy adott kártevő faj rajzásának ideje jelentősen eltérhet egymástól még nem túl távoli helyek között is. Példaként a vadgesztenye-aknázómoly (C. ohridella) első generációjának rajzását mutatjuk be, két, egymástól kb. 10 km-nyire fekvő területen, 2001-ben. (Mindkét  kísérleti helyen két-két RAG típusú csapdát üzemeltettünk, a vadgesztenye-aknázómoly feromon-csalétkével felszerelve.)

Több, mint egy hét a különbség a rajzás kezdet és a tömeges rajzás időszakában!

Ugyanígy, az egymást követő évek rajzásai között is nagy különbségek lehetnek, mind az időbeli lefutást, mind a populáció nagyságát tekintve, ahogy az egyes évek időjárásának alakulása is nagyban eltérhet egymástól. Figyeljük meg, a sziki pattanó példáján, hogy ugyanazon a területen ennek a fajnak a rajzáskezdetében akár 1 hónapos eltérés is volt mérhető az évek során, 1998 és 2002 között!

A feromoncsapda minden évben meg tudja mondani, hogy, hogyan alakul a vizsgált faj rajzása, és hogy pontosan mikor védekezzünk!

MIRE VALÓ A FEROMONCSAPDA?

Elsősorban előrejelzésre! A feromoncsapda már a molylepkét jelzi, hogy a hernyó kártételét megelőzhesse!

A kártevő lepkék (molyok) sohasem rágják meg növényeinket, ők maguk nem károsítanak. "Csak" párosodnak, majd lerakják petéiket. A kárt a petékből kikelő hernyók okozzák. Amikor észrevesszük őket, gyakran már késő.

Hogy idejében megelőzhessük a bajt, a lepkék megjelenését kell észlelnünk. Hogy ne maradjanak észrevétlenek,  ebben segít a feromonos rovarcsapda.

HOGYAN MŰKÖDIK A FEROMONCSAPDA?

A nőstény lepke által kibocsátott, szél útján terjedő feromonmolekulákat a faj közelben lévő hím példányai csápjukkal érzékelik, majd elindulnak a feltételezett nőstény felkutatására.

A csapda leglényegesebb része, a csalogatóanyagot kibocsátó kapszula, amely a nőstény lepke ivari vonzóanyagát (szexferomonját) párologtatja ki és megtévesztve magához vonzza az udvarolni vágyó hímeket, foglyul ejtve azokat.

MILYEN ROVARFAJOKAT FOG EGY FEROMONCSAPDA?

A feromoncsapdák alapvetően fajspecifikusak, mivel a hím rovarokat csak saját nőstény fajtársaik ivari csalogatóanyaga vonzza. Egy csapda tehát mindig csak egy, a gyártó által megjelölt rovarfaj észlelésére használható fel. Annyiféle csapdát kell tehát beszereznünk, ahány féle rovarfaj rajzását szeretnénk megfigyelni.

A csapdába esetenként belekerülhetnek a célfajon kívül véletlenül belerepülő más rovarfajok egyes példányai. Ritka esetekben egy faj csalogatóanyagának egyes komponensei átfedést mutatnak közeli rokon más fajok komponenseivel. Ilyenkor előfordul, hogy a csapda a másik fajt/fajokat is csalogatja kisebb mértékben.

HOGYAN TUDJUK MEGHATÁROZNI A CSAPDÁVAL FOGOTT ROVAROKAT? 

Némi alapismeret birtokában magunk is felismerhetjük a csapda által fogott kártevőt. Honlapunkon a listákban szereplő fajok nevére rákattintva  megláthatja, hogy néznek ki a faj egyedei, ha őket a CSALOMON® feromoncsapda megfogta.

MI AZ, AMIT MI NEM VESZÜNK ÉSZRE, DE A LEPKÉK IGEN? 

A hím lepkék a hatóanyag már néhány molekuláját is képesek érzékelni. Ha különböző lepkefajokra való különböző feromoncsapdák összeszerelése és/vagy működtetése során az egyik csapdából származó illatanyaggal - számunkra érzékelhetetlen módon - véletlenül beszennyezzük a másikat, úgy a továbbiakban  csapdánk a célfajból nem fog többet (ez esetben az átjuttatott illatanyag tönkreteszi csapdánk vonzó-képességét), vagy nem a célfajhoz tartozó lepkéket fog a csapdánk (ilyenkor a nem várt faj befogásáért a másik faj csapdájáról átjuttatott illatanyag molekulái a felelősek).

A csapda működése során a kipárolgó csalogatóanyag egy része a ragasztóanyagon, a csapdán megtapad, és ha nem vigyázunk, az egyik csapda szennyezetté vált  részével juttathatunk át annak illatanyagából a másik csapdába. Fontos tudnunk, hogy az illatanyagok nemcsak a csapda felületéhez tapadnak hozzá, hanem beleivódnak a csapda anyagának belsejébe is, ezért lemoshatatlanok - a csapda minden egyes része tehát saját  illatanyagával "szennyezett". Épp ezért a csapda semmilyen alkatrészét se használjuk fel újra a későbbiek során!

SZINERGIZMUS A VETÉSI BAGOLYLEPKE PÉLDÁJÁN 

INHIBÍCIÓ (GÁTLÓ HATÁS) A SZILVAMOLY PÉLDÁJÁN 

A kis mennyiségben "szennyező" illatanyag gátolhat is. Egy másik vizsgálatunkban a szilvamoly fogását a feromon fő komponenséhez igen hasonló (Z)-6-dodecenil acetát már 0.1%-os hozzáadáskor is jelentősen csökkentette.

HÁNY FEROMONCSAPDÁT ÜZEMELTESSÜNK FAJONKÉNT EGYSZERRE?   

A megbízható előrejelzés érdekében - még egy viszonylag kis területen fekvő házikertben is - párhuzamosan legalább két  csapdát üzemeltessünk.

A feromoncsapdák fogása tipikusan nagy változatosságot mutat: nem ritka a 70-80%-nyi különbség a csapdák fogásai között egy-egy adott leolvasáskor.

Ennek valószínű oka, hogy egy csapda pillanatnyi hatékonyságát számos külső tényező (szélmozgások, mikroklimatikus viszonyok, növényzet által okozott turbulenciák, stb.) is befolyásolja.

HOVÁ ÉS HOGYAN HELYEZZÜK KI A CSAPDÁKAT?

A csapdákat egymástól távol (legalább 10-15 m-re) helyezzük ki. Figyelembe kell vennünk a célkártevő szokásait is. A rovarok ugyanis olyan mikroélőhelyeken keresik párjukat, ahol azok a legnagyobb valószínűséggel tartózkodhatnak. Ezért valószínű, hogy a gyümölcsfától néhány méternyire, egyedülálló karóra kihelyezett csapdák töredékét fogják annak a gyümölcsmoly mennyiségnek, amely a fa lombja közé akaszott csapdába jön.

Nem mindegy az sem, hogy milyen magasságban helyezzük el a csapdákat. A képen bemutatott fajok közül a kis farontó csapdáját magasan, a fa koronája fölé kinyúlva, míg a kis téliaraszolóét a fa törzse mellett, 0,5-1,5 m-s magasságban kell elhelyeznünk. Az optimális kihelyezési magasság rovarfajonként más lehet. Erre vonatkozó tanácsokat a kérdéses célkártevőre vonatkozó  információs anyagokban találhatunk (letölthetők a fajlistákban a faj nevére kattintva).

A rossz helyre kihelyezett csapda nemcsak kevesebbet fog, hanem "érzéketlenebb" is. A bemutatott vizsgálatban a helyesen, a fa csúcsi részébe helyezett csapda több, mint egy héttel korábban jelezte a cseresznyelégy rajzásának kezdetét, mint a "kényelmesen elérhető", 2 m-s magasságban kihelyezett csapda.

MILYEN GYAKRAN ELLENŐRIZZÜK A FOGÁST KIRAKOTT CSAPDÁINKBAN? 

Minél gyakrabban, lehetőleg néhány naponta, különösen a rajzás várható kezdetekor.

A feromoncsapdák más módszerekhez képest hamarább és nagyobb érzékenységgel jelzik a hím lepkék megjelenését. Így idejében megtudhatjuk, hogy jelentkezik-e nálunk a kártevő, és felkészülhetünk egy esetleges vegyszeres védekezésre.

MILYEN GYAKRAN CSERÉLJÜNK RAGACSLAPOT RAGACSOS CSAPDÁINKBAN?

Ellenőrzéskor nem nyeri vissza ragacsos csapdánk fogóképességét, ha csupán eltávolítjuk a ragacslapról a fogott példányokat. Az ábrán bemutatjuk, hogy azok a csapdák, melyekből kiszedtük a fogott lepkéket, a továbbiakban kevesebb, mint feleannyi vetési bagolylepkét fogtak, mint azok,  melyekbe friss ragacslapot raktunk be. A ragacslapokat 8-10 naponként javasoljuk frissre cserélni!

MIT JELENT, HA CSAPDÁNK A CÉLFAJT NEM FOGJA BE?

Ameddig - a csapdákat szakszerűen üzemeltetve - a kártevő egyetlen példánya sem repül csapdáinkba, nagyon valószínű, hogy a szóban forgó lepkefaj kártételével egyáltalán nem kell számolnunk.  Így tehát mód nyílik arra, hogy elhagyjunk egy (vagy akár több) permetezést, megtakarítva ezzel anyagi ráfordítást és munkát, és ráadásul kertünk, környezetünk vegyszerterhelésén is enyhíthetünk.  (Nem lehet azonban teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy  kivételes esetben egy nagyobb távolságról odatévedt nőstény lepke lepetézik területünkön. A csapda jelzése alapján természetesen a felhasználó maga dönti el saját felelősségére, hogy kíván-e védekezni, s ha igen, hogyan.)

Negatív előrejelzés feromoncsapdákkal az Agriotes litigiosus pattanóbogár esetében  (Veneto, Olaszo., 1996; az adatokat Dr. L. Furlan, (Páduai Egyetem) bocsátotta rendelkezésre).

Megfigyelhető, hogy nincs olyan kísérleti terület, ahol drótférgek voltak a talajban, és a feromoncsapda ne jelezte volna a kártevő jelenlétét. Azokon a területeken, ahol a csapda nem fogott bogarakat, bizton számíthatunk arra, hogy nincs számottevő drótféregnépesség a talajban.

MIT JELENT, HA CSAPDÁNK BEFOGJA A CÉLFAJT? 

Amennyiben csapdáink fogják a kártevő hímjeit, úgy számolnunk kell a következő hernyónemzedék várható kártételével. Rendszeresen ellenőrizve a csapda fogását és megszerkesztve a rajzásgörbét, mérlegelni tudjuk, hogy kívánunk-e vegyszeres (vagy egyéb) védekezést alkalmazni, és ha igen, megállapíthatjuk a hatékony védekezés optimális időszakát.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fogások számbeli értékéből közvetlenül nem következtethetünk a várható kártétel nagyságára. A kárt majdan okozó következő hernyógeneráció egyedsűrűségét ugyanis számos, a csapdafogás megtörténte után hatást gyakorló tényező is növelheti, vagy csökkentheti (pl. a nőstény lepkék által lerakott megtermékenyült peteszám, a peték kikelése és a hernyófejlődés alatti időjárási viszonyok, parazitáltság mértéke, stb.). Ezért rendkívül értékes mindezen hatások helyi ismerete, a felhasználó személyes tapasztalatai, rendszeres megfigyelései.

MIÉRT ÉRDEMES FEROMONCSAPDÁT HASZNÁLNUNK?

A feromoncsapdák előnye, hogy kártevő-specifikusak, bárhol üzemeltethetőek és egyszerűen kezelhetőek. A feromoncsapdák használata aktív környezetvédelmi tevékenység. Mivel kevesebb inszekticid felhasználásával eredményesebben lehet védekezni, így csökken tágabb környezetünk vegyszerterhelése is. A kevesebb vegyszerfelhasználás kevesebb költséget jelent a termesztő számára, tehát kisebb költségből, hatékonyabban tud védekezni a kártevők ellen feromoncsapdák segítségével.